2011. április 3., vasárnap

A cserkelés

Gyönyörű szombat reggelre ébredtem, úgyhogy egyértelművé vált számomra, itt a fotózás ideje!
Testvéremmel a megszokott közeli rét felé vettük az irányt, és alig értünk oda, meg is láttunk a Kőrösér partjától nem messze egy kifejlett őzsutát, mely felé rögtön el is kezdtünk közeledni.Most sokkal óvatosabb voltam, mint egyébként, mivel eddig mindig csak guggolva cserkeltem, ellentétben most nagyrészt a földön kúszva közelítettem meg a kiszemelt fajt.Út közben a parton lévő sűrű bokorból előjött egy gyönyörű bak, és óvatosságunknak köszönhetően sikerült őket megközelítenünk 10-15m-es közelségben.A bakról sikerült jó fotót készítenem, de a sutáról, háát nem is tudom...A bak miután túl közel jöttünk, elszaladt, de a suta lefeküdt és nem zavarta, hogy ott vagyunk.Ez már nagyon gyanús volt, de mi tovább közeledtünk, és már 5 méterre voltunk tőle, és még mindig nem mozdult, ekkor elkezdünk zajt csapni, hogy riadjon fel, de nem reagált...5 perc után csak fel állt, nem volt jó állapotban, pár métert alig ment, és befeküdt egy bokor árnyékába. Mi odamentünk, hogy megnézzük mi lehet a baja, 1-2 méterre voltunk tőle, de őt ezt nem zavarta, csak feküdt, és alig bírta nyitva tartani a szemét...Nem tudom mi baja lehetett, de az biztos, hogy borzasztó élményben volt részem.:(
Itt van egy kép a sutáról:
Ezután megláttunk egy őzfejet a magas növényzetben, valószínűleg ő is feküdt, de ő egy bak volt, szép agancsa volt. Megközelítettük őt is egy 15-20méteres közelségben, majd hirtelen felugrott, és még vele együtt hárman elfutottak.Külön érdekesség volt, hogy épp vedlettek, és nagyon szokatlanul néztek ki.
Eközben elrepült felettünk egerész-ölyv, gólya,vadkacsa és bíbic. Sajnos róluk, így 300mm-en nem sikerült rendes fotót készítenem.Ezután elmentem egy kicsit vadvirágot fotózni, majd átmentünk a mocsarasabb részre. Teli volt ez a rész fácánokkal, és kacsákkal, de jó fotó sajnos nem készült.

Végülis azt a szegény sutát leszámítva tartalmas napom volt. :)

A fotók: