A Tisza-tavon, 1. rész

Végre jöhet egy újabb élményekben gazdag bejegyzés! :)
Magyarország egyik legnagyobb mesterséges taván jártam, a Tisza-tavon, ahol mondhatom bőven akadt téma...:)
Abban az egyben biztos vagyok, hogy ennyi madarat egy helyen még életemben nem láttam!

Most először két részes lesz a bejegyzésem, mivel kettő darab csónaktúrán vettem részt, melyekről külön-külön tudok rengeteg mindent írni, meg egyébként is annyi élménnyel gazdagodtam, hogy 1bejegyzésbe nem fér bele. :D

Tehát; A Tisza-tavon - 1. rész :)
Amint elérkeztünk az első kikötőbe, ledöbbentem, hogy mekkora és milyen csodálatos hely ez a tó,  a túravezető meg mind azt mondta, hogy ez csak a Tisza-tó egy akárhanyadrésze. :)
Szóval, én már akkor fotóztam a hatalmas halászó ezüstsirályt, amikor még a parton vártuk túravezetőnket, Kocsis Józsefet., aki élete nagyrészét a tónál leélve ismerte annak teljes történetét.

Útközben elmondott mindent amit tudni lehet a keletkezéséről, és részeiről.Egy 10 perc alatt odaértünk a vizisétányhoz, ami egy másfél kilométeres pallóút a víz felett.Ő itt kitett minket, majd a sétány végén indultunk tovább a 2,5 órás kirándulásunkra.A vizisétányon 2 "madárvárta", és egy nagy kilátó volt.Én a madárvártákon madarak hiányában maradtam a tájképeknél, melyek szerencsére valamennyire visszatudták adni azt a látványt, amit ott élőben látni. :)

A sétány végére érve elindultunk Józsi bácsival a túrára, mely alatt sok mindent elmondott a Tisza-tóról, és annak élővilágáról.A legtöbb madárfajjal, amit ő említett találkoztunk is, és nagyrészt fotók is készültek róluk.:)
Többek között útközben találkoztunk szárítkozó kárókatonákkal, melyek látványa felejthetetlen volt, ahogy "tárt karokkal" vártak bennünket. :)

Többször elrepült mellettünk vörös gém, mely szintén fenséges madár volt, számomra kígyószerű nyaka volt nagyon érdekes.Róluk sajnos inkább röpképek készültek, leszállni csak a sűrű nádasba láttuk őket.
Ragadozómadarak közül egyedül csak egy fajt láttunk, a barna rétihéját, a tó legjellegzetesebb ragadozóját, róluk is röpképek készültek, sajnos elég távolról...
A tavirózsák közt többször láttunk halászgató szürke gémeket, sajnos szintén távolról, és mivel a sulyom közepén álltak, megközelíthetetlenek voltak. Így ennél a gémnél is maradt a röpkép...
Útközben összefutottunk egy szárcsacsaláddal, ahol éppen fiókákat etették a szülők.

Ezután Józsi bácsi elvitt minket egy fattyúszerkőtelepre, ami nem véletlenül volt telep, biztos vagyok benne, hogy több száz szerkő repült fől alá, keresve az élelmet, és a fészeknek valót.Egy negyedóra várakozás után már 10méterre repülgettek tőlünk ezek a felettébb érdekes madarak. Itt már az volt a legnagyobb baj, hogy néha nem fért bele a keresőbe. :D Bárcsak mindig ez lenne a bajom! :)

Ezután elmentünk meglátogatni egy hattyúcsaládot. Nagyon sok kishattyú volt, érdekes volt , hogy a kifejlett szép nagy hófehér hattyúkhoz képest milyen kicsik, és barnák voltak! :)Mindenesetre nagyon aranyos fotókat készítettem a kicsikről. :)

És ha már család, Józsi bácsi még gyorsan megmutatott nekünk egy búbocs vöcsökcsaládot is, de elég sietősen, mert telt az idő...

Végül, amikor már majdnem a kikötőnél voltunk, elszállt mellettünk pár bakcsó, melyekről sikerült pár fotó még, és ezekkel a bakcsókkal záródott a napom.
Ezúton is köszönet Józsi bácsinak a felejthetetlen, és egyben nagyon tanulságos túráért.

Folytatás hamarosan!